Tájékoztatónkban olvashatnak a hatályos jogszabályok értelmében létező vizsgák fajtáiról (egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsgák), jellemzőiről és a nyelvvizsgázás menetéről (nyelvvizsgafeladatok típusai, a szerezhető pontok, a nyelvvizsgáért fizetendő díjak), valamint vázlatosan bemutatjuk a fontosabb magyarországi nyelvvizsgákat.

Államilag elismert nyelvvizsgának minősül az akkreditált, vizsgáztatási joggal felruházott szervezet által akkreditált vizsgarendszer szerint lefolytatott, a nyelvismeret tanúsítására szolgáló nyelvvizsga.

A nyelvvizsga típusai

• írásbeli
• szóbeli
• komplex

Ennek megfelelően nyelvvizsga-bizonyítvány csak szóbeli (A típus), csak írásbeli vizsga (B típus), valamint egy vizsgaidőszakban, ugyanannál a vizsgaközpontnál tett írásbeli és szóbeli vizsga (C típus) sikeres letétele esetén adható ki. Az A és B típusú bizonyítványok együttesen a komplex nyelvtudást igazoló C típusú bizonyítvánnyal lehetnek egyenértékűek, függetlenül a két vizsga között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól.

A nyelvvizsga szintje

A nyelvvizsga szintje alapján lehet (az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszerben elért szintnek a nyelvvizsga bizonyítványban való megjelenítésével):

• alapfokú
• középfokú és
• felsőfokú

A magyar államilag elismert akkreditált nyelvvizsgafokozatok az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret küszöbszintjének (B1), középszintjének (B2), illetve haladószintjének (C1) feleltethetőek meg. A szintek közötti eltérés követelményrendszerét a 30/1999. (VII. 21.) OM rendeletben találhatjuk meg.

A nyelvvizsga fajtái

A nyelvvizsga fajtája szerint különbség van az általános és szaknyelvi vizsga között és léteznek továbbá egynyelvű és kétnyelvű nyelvvizsgák. Az egynyelvű vizsga esetén a nyelvtudás mérése kizárólag az adott idegen nyelven történik, míg a kétnyelvű vizsga esetén a magyar és az idegen nyelv közötti közvetítési készséget is vizsgálják.

Ki és hol jelentkezhet nyelvvizsgára?

Nyelvvizsgára minden magyar és nem magyar állampolgárságú jelölt jelentkezhet attól az évtől kezdve, amelyben betölti 14. életévét. A magyar állampolgárságú vizsgázó - közalkalmazotti, illetve köztisztviselői kör számára minisztériumok belső szervezeti egységei által végzett, illetve szervezett szaknyelvi nyelvvizsgák kivételével - bármely akkreditált, a vizsgázó által választott nem magyar idegen nyelvből, illetve nem magyar második nyelvből, a nem magyar állampolgárságú vizsgázó bármely akkreditált, a vizsgázó anyanyelve szempontjából idegen vagy második nyelvből vizsgáztatási joggal rendelkező akkreditált vizsgaközpontnál jelentkezhet nyelvvizsgára. A jelentkező a vizsgaközpont bármely olyan vizsgahelyén tehet vizsgát, amely a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület akkreditációs eljárásán vizsgahelyként megfelelt.

A nyelvvizsga díja

A nyelvvizsgáért a nyelvvizsgaközpont számlájára vizsgadíjat kell fizetni. Az összeg függ a vizsga típusától és fokától, de a jogszabályban rögzített maximumot semmiképp sem lépheti át. A nyelvvizsgadíj maximális mértékét a 30/1999. (VII. 21.) OM rend. 2. számú mellékletben találhatjuk meg.

A vizsgáztatók

A nyelvvizsgáztatás az akkreditált vizsgaközpont által delegált bizottság előtt történik. A bizottság elnökből és legalább egy tagból áll. Nem lehet a vizsgabizottság tagja, illetve elnöke olyan személy, aki a vizsgázó hozzátartozója, illetve aki a jelentkező nyelvvizsgára történő felkészítésében részt vett. A nyelvvizsgán a vizsgázó minden egyes nyelvi teljesítményét két értékelő értékeli (a Testület által meghatározott esetekben az írásbeli teljesítmények értékelésénél ettől el lehet térni). A vizsgabizottság összeférhetetlenségére vonatkozó szabály alól a Testület állásfoglalása alapján kivétel tehető a Magyarországon kevésbé gyakran oktatott, illetve ritka nyelvek esetében.

A nyelvvizsga-bizonyítvány

A vizsgázóval az írásbeli, szóbeli vagy komplex vizsga eredményét a vizsgaközpont a vizsga időpontját követően, legkésőbb 30 napon belül közli. A vizsgázó az írásbeli dolgozatát, illetve szóbeli vizsgájának értékelését megtekintheti. Az írásbeli dolgozatról kézzel, illetve - ahol a feltételek rendelkezésre állnak - saját költségére géppel másolatot készíthet. A másolat készítése az értékelő személyes adataihoz fűződő jogát nem sértheti. A vizsgadolgozatok másolását a vizsgaközpont - ha erre a vizsgázó figyelmét már a jelentkezési lapon felhívta - korlátozhatja, de azzal, hogy a kézzel történő másolásra adott idő harminc percnél kevesebb nem lehet. A vizsgaközpont legkésőbb a vizsgaesemény időpontjától számított 60 napon belül köteles a bizonyítványt a vizsgázó rendelkezésére bocsátani. A bizonyítvány a nyelvvizsga letételét közhitelesen igazoló dokumentum, amelyről a vizsgázó kérésére másolat adható ki.

Fellebbezés a vizsga értékelése ellen

A vizsga értékelése ellen fellebbezést lehet benyújtania az eredmény közlésétől számított 15 napon belül, de csak:

• jogszabálysértés vagy
• az eredményszámításban mutatkozó számszaki hiba esetén.

Honosítás

Külföldi nyelvvizsga-bizonyítványnak tekintendő az az idegen nyelv ismeretét tanúsító okirat, amelyet külföldön, vagy külföldi nyelvvizsga-bizonyítványok kiadására feljogosított szervezetek belföldön állítottak ki. Ennek a dokumentumnak az itthoni elfogadtatása érdekében kezdeményezett eljárás a honosítás, amely nem más, mint a külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány egyenértékűségének egyedi elismerése az államilag elismert nyelvvizsgák valamely szintjével. A honosítási eljárás kétféle lehet, és azt mindkét esetben a Professzorok Háza Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ folytatja le.

A honosítási eljárás fajtái:

• általános honosítási eljárás (Magyarországon működő vizsgarendszer esetén)
• egyedi honosítási eljárás (Magyarországon nem működő vizsgarendszer esetén).

A honosítási eljárás mindkét esetben kérelemre indul, amelyet az Akkreditációs Központhoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a nyelvvizsga vélelmezett szintjét (alap-, közép-, felsőfokú), fajtáját (általános, szaknyelvi), illetve típusát (A szóbeli, B írásbeli, C komplex). A kérelmező megjelölheti azt a vizsgaközpontot, ahol kiegészítő vizsga szükségessége esetén vizsgázni kíván. A kérelemhez csatolni kell:

• a külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány hiteles másolatát,
• a külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány hiteles fordítását,
• a honosítási eljárás díj befizetését igazoló csekket

A kiegészítő honosítási vizsgák vizsgaidőpontjait, valamint a Honosítási kérelem űrlapját az Akkreditációs Központ honlapján lehet letölteni.

Magyarországi nyelvvizsgák

Nem könnyű feladat eldönteni, hogy melyik nyelvvizsgára jelentkezz. Biztos tippet mi sem tudunk adni, hiszen minden nyelvtanuló más, csak annyit tehetünk, hogy röviden összefoglaljuk a legismertebb magyarországi nyelvvizsgák jellemzőit. Ha mégis ajánlanunk kellene valamit, akkor mi egy kétnyelvű nyelvvizsgára ösztönöznénk, hiszen a kétnyelvű vizsgák előnye, hogy ezeket minden intézménynek kötelező elfogadnia Magyarországon, míg az egynyelvűek esetén mérlegelhetnek.

Ha külföldi továbbtanuláshoz vagy munkavállaláshoz kell a vizsga, talán még nehezebb a helyzet, hiszen az EU-ban nincs olyan nyelvvizsga, amit kötelező módon elfogadnának az iskolák vagy a munkahelyek. Megkönnyíti azonban az elfogadást, ha a vizsga megfelel az Európai Tanács által meghatározott szinteknek, és elismert külföldön. A német egyetemekre jelentkező külföldiek számára szinte mindenhol a DSH (Deutsche Sprachprüfung für den Hochschulzugang) letétele kötelező, amelyet többnyire a Goethe Intézet megfelelő szintű nyelvvizsgáival lehet kiváltani (általában a ZOP-val). Brit nyelvterületen pedig a tekintélyes Cambridge nyelvvizsga a leginkább elfogadott. A Magyarországon államilag elismert kétnyelvű nyelvvizsgák közül az óriási tapasztalattal, kiépült infrastruktúrával és jelentős nemzetközi tekintéllyel rendelkező ITK Origo (Rigó utca) nyelvvizsgának van a legtöbb esélye a nemzetközi elismertetésre.

Magyarországon a nyelvvizsgák között, mint már korábban írtuk, vannak egynyelvű és kétnyelvű vizsgák.

Kétnyelvű nyelvvizsgák: Origó (Rigó utcai), Pannon, BME.

Egynyelvű vizsgák: TELC, City&Guilds, ECL, EURO, Trinity, Cambridge.

Információk: 71/1998 (IV.8) Korm.rendelet, 30/1999 (VII.21) OM rendelet, 26/2000. (VIII. 31.) OM rendelet, www.magyarorszag.hu